mezei katáng vagy vad cikória (Cichorium intybus)
Parlagon hagyott területeken és utak mentén elterjedt lágy szárú, évelő növény, amely az 1 m magasságot is elérheti. Tőlevelei öblösen hasogatottak, karéjosan fogasak. Szárlevelei lándzsásak vagy tojásdadok. Szárának felső levelei pillás élűek. Kék, néha rózsaszín vagy fehér virágai a szárak végén fészekvirágzatot alkotnak és a levélhónaljakban csoportosulnak. Az egész növény tejnedvet választ ki.
Kimutatták, hogy a mezei katáng keserűanyagainak, szeszkviterpén laktonjainak köszönhetően serkenti az étvágyat és elősegíti az epetermelést. Ugyanezeknek a laktonoknak tulajdonítható a gyomorfekély kezelésében elért jótékony hatása. A föld feletti részek fenolsavjai vízhajtó hatásúak. Végül a növény csökkenti a vér triglicerid- és koleszterinszintjét.
Kiváló máj- és veseméregtelenítő hatása miatt a mezei katángot főként a máj és a vese működési zavarainak kezelésére ajánlják. Elősegíti az epekiválasztást és hatékony bizonyos emésztési zavarok ('felfúvódás, böfögés, bélrenyheség, bélgázképződés') tüneteinek kezelésében. Kiegészítő kezelésként a köszvény és különböző bőrbetegségek esetén alkalmazzák.
A mezei katángnak még tartós kezelés esetén sincs mérgező hatása.
A téli időszak jelentős vitaminforrása, jól segíti az emésztést, ásványi sókban gazdag. Tartalmaz még 100 g-onként 4,5 mg karotint, 6–8 mg C-vitamint, meszet és foszfort.
Hűvös helyen hetekig is tárolható, bár C-vitamin tartalma elvész.
gilisztaűző varádics (Chrysanthemum vulgare
Felálló, felső részén elágazó szárú, 80–120 cm magas, megdörzsölve fűszeres illatú évelő. Nagyságán kívül számos aranysárga virágzatával is feltűnik. A fészkek csak csöves virágúak, dús sátorvirágzatot alkotnak. Levelei majdnem kétszerese, szárnyasan szeldeltek.
Melius Péter az 1578-ban megjelent Herbáriumában ezt írta a varádicsról: „Próbált dolog. Levelét főzd meg borban, vagy tejben add innya, a gilisztát kiűzi.” Nevéhez híven napjainkig gyakorta használták az ember és a háziállatok bélférgeinek elpusztítására, kiűzésére, külsőleg ízületi fájdalmak enyhítésére. Főként szárított virágból főzött teája tartalmazza a férgek, rovarok által nem kedvelt illóolajokat, gyantát és keserűanyagot. Mérgező hatása miatt azonban háziszerként ma már nem ajánlott. A biokertészek elsősorban a hangyák távol tartására alkalmazzák. A szárított növény nemcsak az ágyásokból, hanem a tárolóhelyekről is elűzi a hangyákat és más rovarokat, így a molyokat is. Egy alacsony termetű változatát előszeretettel telepítik sziklakertekbe.
párlófű (Agrimonia) vagy másnéven apróbojtorján
15–100 cm magas évelő. Egyéb elnevezései: apróbojtorján, patikapárlófű, agrárnyom, királyné asszony káposztája, Szent Pál füve, hattyúfű, körömfű, koldustetű. Európa szerte elterjedt növény, a napos, száraz helyeket: mezőket, út és erdőszéleket kedveli. Egy ógörög monda szerint Mithridatész Eupator király fedezte fel a növény gyógyhatását, latin neve innen származik. Már az ókori Egyiptomban ismert és tisztelt növény, egészen a középkorig tisztelték mágikus erejét.
Gyógyászati felhasználásai: belsőleg vastagbélgyulladás, hasmenés esetében alkalmazzák, amikor is négyóránként kell itatni a beteggel teát. Fertőző hasmenésnél is igen hatékony, mivel helyileg úgy hat, mint az antibiotikum. Gyulladásnál mérsékli a gyulladást és egyben a kórokozókra is hat. Gyomorfekélynél is nagyon hatásos.
Aranyvesszőfű (Solidago gigantea) ~ (Solidago virga-aurea)
Tipikusan holarktikus nemzetség: a mintegy nyolcvan faj elsöprő többsége észak-amerikai honos, de élnek Észak-Afrikában és Kelet-Ázsiában is. Európában csak négy faja honos. Ezek közül a Kárpát-medence síkvidéki területein főként a közönséges aranyvessző (Solidago virga-aurea) terjedt el; a Solidago alpestris W. el Kit. (S. carpatica Schrad.) a havasokban lelhető fel.
Gyógyhatása: Vesebetegségek, hólyaghurut, izzasztó és vizelethajtó, cukorbaj és asztma. Teáját: Magas vérnyomás, epe, vese, hólyag, májbántalmak, nehéz havi vérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak ellen, izzasztóul, vizelethajtóul is alkalmazható. Külsőleg toroköblítőként használható.
Aranyvesszőfű ellenjavallt: A belélegzett szőrbóbiták kellemetlen nyálkahártya- és fogínygyulladást okozhatnak az arra érzékenyeknek!
közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris)
Európa nagy része, útszegélyeken, törmelékes helyeken vasutak környékén, kőfejtőkben, szántóföldeken, erdei tisztásokon található. A mérsékelten üdétől a száraz, tápanyagban gazdag talajokon él.
Teája hashajó és vizelethajtó hatású.
Nagy földitömjén-Pimpinella major (Linne) Hudson, Pimpinella magna L.
Az ernyős virágzatuak családjába tartozó, szárazabb talajon, utak mentén, parlagokon termő, évelő növény.Petrezselyemre emlékeztető illatu és szagu.ó, Vizelethajtó, étvágyjavító, görcsoldó, epehajtó, nyálkaoldó!
Homoktövis
10 éve legkedvesebb barátom rákbeteg lett. Segíteni akartam minden tőlem telhető módon, hogy túlélje ezt a szörnyűséget. Ekkor már sokféle rákellenes készítmény volt forgalomban, amelyekről minden információt elolvastam. A „ Járóföld” c. újság 2004. II. évf. 8. számában „HOMOKTÖVIS: egy új gyógynövény esélyei”, a 11. számban pedig „Gyógyító homoktövis” címmel jelent meg részletes leírás, amely szerint a homoktövist (Hyppophaé rhamnoides) az ősi Kínában értékesebb gyógynövénynek tartották a ginsengnél. A gyógyító növények királynőjének nevezték.
Feldolgozva dzsem, bor, ivólé, likőr, zselé, sőt olajtermék is készül belőle. Kiemelkedő a C-vitamin tartalma, amely a citrom C-vitamin tartalmának a tízszerese. Gyümölcslé, dzsem készíthető belőle általában más gyümölcsökből készült termékekkel vegyesen, ugyanis a homoktövis gyümölcse savas, hasonlóan a citromhoz. Gyümölcsét gyógyszeralapanyagként is hasznosítják: nehezen gyógyuló sebek, fekélyek gyógyítására.
FOLYT KÖV!
