A lisztekből leggyakrabban kenyér-, illetve lepényféléket készítenek, de lehetséges alkoholos itallá is erjeszteni, vagy dísztárgyakat, illetve ragasztót készíteni belőle
Az őrlés célja a gabonaszemek két fő alkotójának, a héjnak és a magbelsőnek a lehető legtökéletesebb szétválasztása. Ezután a további felhasználásnak megfelelően adagolják és csomagolják a termékeket. A hazai boltokba kerülő legalsó sikérküszöb 28%, a magyar szabvány a világon a legmagasabb követelményű.
A betűk a magyar nevekre és a fogósságra (L-nem fogós, F-fogós, FF-kétszerfogós, FFF-háromszorfogós), míg a szám a termék hamutartalmának százszorosa, tehát a szervetlenanyag-tartalmára utal.
A sütőiparban használt kódok:
BL-55: finom(búza)liszt, BL-80: fehér kenyérliszt, BL-112: félfehér kenyérliszt,
BFF-55: rétesliszt,
AD: búzadara,
GL-200: Graham liszt;
TL-50 (vagy BFFF-50): tésztaipari liszt,
DSL: durum simaliszt, TDD: tésztaipari durum dara,
TBL-70: fehér tönköly(búza)liszt, TBL-300: teljes kiőrlésű tönköly(búza)liszt,
RL-60: fehér rozsliszt (rozsláng), RL-90: világos rozsliszt, RL-125: sötét rozsliszt, RL-190: teljes kiőrlésű rozsliszt.
Lisztromlásról akkor beszélünk, ha a tárolás során romlik a liszt minősége.
A romlott liszt emberi étkezésre nem használható fel!
Fajtái:
Dohos liszt: Nedves raktárban történő tároláskor dohosodik a liszt, nyirkos, rossz szagú lesz.
Penészes liszt: A hosszabb ideig tartó nedves tároláskor a dohosodás után szaporodnak el a penészgombák. A liszt kellemetlen szagú, sötét színű lesz.
Avas liszt: Meleg helyen való tárolás során a lisztben levő zsiradék a hő hatására a lipáz, lapoxidáz enzimek aktiválódásának eredményeképpen glicerinre és zsírsavra bomlik. A sötétebb lisztek hamarabb avasodnak. Az avasodás következménye a szúrós szag, karcos íz, amelyet érzékszerveinkkel ismerhetünk fel. Emelkedik a savfok is, ezt titrálással mutathatjuk ki.