Az Andrássy-ak!
2012.04.30 17:51
Mindenekelőtt a legfontosabb: amikor Andrássy Gyula grófról beszélünk, az idősebb grófot értjük rajta. Ő volt a Monarchia külügyminisztere, Magyarország miniszterelnöke, akit 1851-ben in effigie halálra ítélték, akiről az Andrássy út a nevét kapta. Fia, ifj. Andrássy Gyula gróf, aki szintén a Monarchia közös külügyminisztere volt (bár csak 7 napig, ami azért nem elhanyagolható különbség), kevésbé sikeres politikai pályát futott be.
A képen a 40-45 éves Andrássyt láthatjuk, aki ezidőtájt Magyarország miniszterelnöke (érdekes adalék, hogy Ferenc Józseftől a miniszterelnöki kinevezést 16 évvel a - jogi értelemben szintén a császártól kapott - halálos ítéletet kihirdetése után kapta).
A kép egy fotóműhelyben készült stúdiófelvétel. A háttérnek választott vidéki táj, kerítéssel és fákkal hangsúlyozza a gróf birtokosi mivoltát.
Feleségét, Kendeffy Katalin grófnőt (1830-1896) 1856. július 9-én vette feleségül Párizsban. Három gyermekük született:
- Andrássy Tivadar (Párizs, 1857. júlis 10. – Budapest, 1905. május 13.) feleségétől, Zichy Eleonóra grófnőtől (1867-1945) 4 lánya született, köztük Katalin (Katinka, Katus, a „vörös grófnő”), aki nagykárolyi gróf Károlyi Mihály miniszterelnök, köztársasági elnök felesége lett. Tivadar halála után Eleonóra feleségül ment férje testvéréhez, az ifjabb Andrássy Gyulához, aki így a lányok mostohaapja lett.
-
Ilona (1858–1952), ifj. gróf Batthyány Lajos (1860–1951) felesége.
-
ifj. Andrássy Gyula („Duci”) (1860–1929), a Magyar Királyság bel-és külügyminisztere
gróf Andrássy Gyula Gábor Manó Ádám
A fiatal Andrássy Gyula nem járt iskolába, mindvégig magántanuló volt. A szünidőt együtt töltötték Tiszadobon.
Andrássy Katinka (a Vörös Grófné) a tiszadobi kastélyban született
Tiszadob és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt.
Hosszú ideig királyi birtok volt, majd a Gutkeled nemzetség Dob-i ágának birtoka. 1430-ban Zsigmond király az egri püspökségnek adományozta.
1588-tól már a Báthory család birtokai között található. A 17. század végétől II. Rákóczi Ferencé és nővéréé, azonban a szabadságharc bukása után e birtokot is elkobozzák a Rákócziaktól.
1746-ban Károlyi Ferenc vásárolta meg, majd (beházasodás révén) az Andrássy család tulajdona lett a falu és környéke is.
1846-ban a Tisza szabályozásának kezdetét jelképezve itt, Tiszadobon tette az első kapavágást Széchenyi István gróf.
Andrássy-kastély (Tiszadob):
Alpár Ignác tervei alapján Andrássy Gyula volt miniszterelnök építtette 1880 és 1885 között, francia gótikus stílusban. A kastélynak 365 ablaka (év napjai), 52 szobája (hetek száma), 12 tornya (hónapok száma) és 4 bejárata (évszakok száma) van.
Angol- és francia park
Az Andrássy-kastély udvarában található. A könyvtárszoba egyik szekrényéből titkos alagút nyílik, ami a Tisza alatt fut a szigetre, ahol a kis kastély áll. Ez az átjáró már évekkel ezelőtt beomlott.Ezt most újra nyitják!